A Farmtól asztalig stratégia keretében az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy 25-ra az EU mezőgazdasági területeinek legalább 2030%-át biogazdálkodás alá vonják. Ez az európai zöld megállapodás fontos eleme. E cél eléréséhez új ökológiai fajták fejlesztésére és elterjesztésére van szükség, és az EU által finanszírozott LIVESEED (ökológiai mezőgazdaság teljesítményének javítása az ökológiai vetőmag- és növénynemesítési erőfeszítések fellendítésével Európa-szerte) projekt ezt kívánta támogatni az ökológiai vetőmagok hozzáférhetősége kérdésének kezelésével. és a minőség különböző oldalról, a piaci szempontoktól a szabályozásig. A 2017-ben indult projekt 48 európai ország 18 szervezetét fogta össze, köztük növénykutatókat, növénytermesztőket, vetőmagtermelőket, bioszövetségeket és kiskereskedőket.
Új megközelítések
Az egyik érintett kutató Edwin Nuijten, a holland De Beersche Hoeve növénytudósa, aki a munkaterv egy részét vezette, amely arra összpontosított, hogy a különböző nemesítési megközelítések hogyan támogathatják és erősíthetik egymást. „A nemesítés nem csak arról szól, hogy a legjobb táblára a legjobb növényt állítsuk elő, hanem egy folyamat is, a társadalmi szempontokat is figyelembe kell vennünk” – mondja. A LIVESEED célja a különböző növénynemesítési megközelítések legjobb elemeinek ötvözése volt.
A konzorcium négy specifikus megközelítést azonosított: ökoszisztéma-alapú, közösség-alapú, tulajdonság-alapú és vállalati alapú. Az ökoszisztéma-alapú megközelítések azt vizsgálják, hogy egy növény hogyan lép kapcsolatba a környező környezettel, és hogyan járulhat hozzá ahhoz. A közösségi alapú megközelítések szoros kapcsolatot ápolnak a tenyésztő és a termelők között, és igyekeznek maximalizálni számukra a társadalmi értéket. A tulajdonság alapú megközelítések szélesebb társadalmi előnyök elérésére törekednek azáltal, hogy javítanak bizonyos tulajdonságokat, például növelik az alapvető vitaminok koncentrációját a növényekben, míg a vállalati alapú megközelítések a profit maximalizálására és a költségek minimalizálására törekszenek. „Ezek mindegyike értékvezérelt, de értékeik eltérőek” – teszi hozzá Nuijten. "Ez nem azt jelenti, hogy egyes értékek jobbak másoknál, hanem azt, hogy hogyan kapcsolhatjuk össze őket úgy, hogy erősítsék egymást, és javítsák az ökológiai és társadalmi ellenálló képességet."
Tudásplatform
A konzorcium információkat gyűjtött a tenyésztési technikákról, és számos kutatási cikket publikált. Több mint 800 biogazdálkodóval konzultáltak a növénynemesítéssel és a vetőmagpiacokkal kapcsolatos különféle szempontokról, és a LIVESEED hozzájárult az Ökológiai Farm Tudás Platform bővítéséhez egy e témákról szóló külön szekcióval. A LIVESEED projekt egy uniós léptékű router adatbázist is kifejlesztett, amely lehetővé teszi a vetőmag-beszállítók számára, hogy egyetlen bejegyzéssel bevigyék az ajánlatokat más nemzeti adatbázisokba.
A csapat most az eredményeik megvalósításán dolgozik, és irányelveket dolgoz ki a kombinált tenyésztési megközelítés megvalósításához. A helyzet akut, mivel az új növényfajták kifejlesztése lassú folyamat, és a nemesítőknek most kell cselekedniük, hogy felkészüljenek a jövő mezőgazdasági kihívásaira, például a növényvédő szerek használatának szigorúbb korlátozására és a változó éghajlatra. Ezenkívül, jegyzi meg Nuijten, a gazdálkodókat és a fogyasztókat a növénynemesítési és a vetőmagpiac működési zavarai fenyegetik. „Ha a hagyományos nemesítést nézzük, két-három cég uralja minden gyümölcs és zöldség piacát. Ha az egyik vállalat felmondja a tenyésztési programját, a gazdálkodók teljes mértékben a másiktól függenek.
„Még a hagyományos mezőgazdaság esetében sem tartható fenn a helyzet” – magyarázza. „Az ökológiai vetőmag- és növénynemesítés lehetőséget adhat arra, hogy fenntarthatóbb nemesítési megközelítéseken gondolkodjunk. Sokkal több új alternatívát kell kifejlesztenünk, így ez az erőforrás minden gazdálkodó számára hasznos” – mondja Nuijten. „Gyakran mondják, hogy a bioélelmiszerek túl drágák, de azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos élelmiszerek túl olcsók – vegye figyelembe a rejtett költségeket, és más kép alakul ki.”
További információért:
Európai Bizottság
www.ec.europa.eu