Az Indoor AgTech Landscape 2019-es megjelenése óta a beltéri mezőgazdaság továbbra is óriási figyelmet és befektetést kapott az ellenőrzött beltéri környezetben történő élelmiszertermesztés lenyűgöző előnyei miatt. Itt találja a frissített Indoor AgTech Landscape 2021-re (letölthető innen). A kísérő kommentárokkal együtt, amelyek e fejlődő termelési rendszer szerepéről szólnak a teljes élelmiszer-ágazat előtt álló kihívások kezelésében.
Az Indoor Ag *a mi élelmiszerrendszerünk
A beltéri mezőgazdaság egyik érdekes aspektusa, hogy élelmiszerrendszerünk mikrokozmosza. Akár üvegházban, akár napfény nélküli (függőleges farm) környezetben, ez a gazdálkodási mód a termeléstől a fogyasztásig terjed, és sok beltéri üzemeltető márkatermékként értékesíti termékeit a fogyasztóknak. Amint alább megvizsgáljuk, a beltéri agrárium értéklánca számos olyan kihívást és lehetőséget tükröz, amelyekkel egész élelmiszerrendszerünkkel ma szembesülünk: ellátási lánc, biztonság, fenntarthatóság és munkaerő. Természetesen a COVID-1 világjárvány átgyűrűzött, és hatással volt a rendszer minden aspektusára, olykor felnagyítva a kihívásokat, máskor pedig felgyorsítva a változásokat és a növekedést.
Ez az Indoor AgTech Landscape 2021 pillanatképet nyújt a beltéri élelmiszertermelési értéklánc technológiai és innovációs ökoszisztémájáról. A táj az alkatrész-technológiai cégektől a komplett termesztőrendszerek szállítóin át a tényleges tech-forward beltéri farmüzemeltetőkig terjed. Mint korábban, a táj nem a teljesség igénye. Miközben több mint 1,300 vállalatot követünk nyomon az ágazatban, ez a táj egy részhalmazt képvisel, és arra szolgál, hogy kiemelje az innovatív szereplőket, akik digitális és információs technológiát alkalmaznak a beltéri élelmiszertermelés nagyarányú fokozása és optimalizálása érdekében.
Honnan származik az ételem?
A világjárvány rávilágított a meglévő ellátási lánc hiányosságaira, és megnőtt a fogyasztók vágya, hogy megtudják, honnan származnak élelmiszereik, mennyire biztonságosan dolgozták fel és csomagolták azt, és mekkora utat tettek meg, amíg eljutottak hozzájuk. A beltéri gazdálkodás kulcsfontosságú szempontja a beépített lehetőség, hogy válaszoljon ezekre és a jelenlegi élelmiszer-rendszer egyéb kihívásaira.
A beltéri gazdálkodók az elosztóközpontok és a fogyasztók közelében helyezhetik el tevékenységeiket, csökkenthetik az élelmiszer-mérföldeket és a kapcsolati pontokat, potenciálisan folyamatosan frissebb termékeket szállíthatnak, csökkenthetik az élelmiszer-pazarlást, és igényt tarthatnak az áhított „helyi” megkülönböztetésre. A decentralizált rendszer a kizárólagos forrásoktól és importtól túlzottan függő ellátási láncok rugalmasságát is növelheti.
A helyi termesztésnek számos formája van. Az üvegházhatást okozó termelők általában a nagyvárosi területen kívül helyezik el gazdaságaikat, míg a napfény nélküli termelők városi központokban tevékenykedhetnek, mint például a szingapúri Sustenir Agriculture és a londoni Growing Underground. Az olyan termelők, mint a Square Roots, beltéri farmjaikat partnereik regionális elosztóközpontjaival közösen helyezik el, a Babylon pedig a helyszínen telepíti mikrofarm-megoldását egészségügyi és idősek lakóhelyiségeiben és egyetemein. A közelmúltban az Infarm bejelentette, hogy túlterjeszkedik az élelmiszerboltokban növekvő modelljén, és számos városban nagy kapacitású „növekvő központok” decentralizált telepítését is magában foglalja. Ezenkívül a „növekvő helyi” érték sokkal nagyobb jelentést kaphat, ha az Ön országa termékeinek nagy részét más országokból importálja; az Öböl-térség számos országa jelentős beltéri termesztési kezdeményezéseket és projekteket jelentett be az AeroFarms, a Pure Harvest és a &ever szervezetekkel a régió más országoktól való élelmiszer-függőségének kezelésére.
Az ökológiai termékek értékesítése 2020-ban kétszámjegyűre nőtt, mivel a fogyasztók egyre jobban odafigyelnek élelmiszereik egészségességére. A járvány miatti további biztonsági aggályok csak felgyorsították ezt a tendenciát. Noha nem jellemzően bionövények, a beltéri gazdaságok védelmében előállított növényeket elszigetelik a külső szennyezőforrásoktól, és gyakran kevés növényvédő szerrel vagy egyáltalán nem használják őket. Az emberi érintkezési pontok csökkennek, ahogy az ellátási láncok lerövidülnek, és a termelési létesítmények nagymértékben automatizálódnak. A CEA Élelmiszerbiztonsági Koalíción keresztül az iparág a közelmúltban lépéseket tett a termelési szabványok kialakítása érdekében, azzal a céllal, hogy megvédje a fogyasztókat az élelmiszer-eredetű betegségektől.
A beltéri gazdálkodók helyi, friss, egységes és tiszta termékként forgalmazzák termékeiket. Ez a történet nagy visszhangot kelt a fogyasztókban, mivel úgy tűnik, hogy a termelők mindent eladnak, amit meg tudnak termelni, és sokan jelentős értékesítési növekedésről számoltak be 2020-ban. A fogyasztói aggodalmakkal való közvetlen kapcsolat szintén kulcsfontosságú része annak, hogy márkás termékeiket prémium áron értékesíthessék. amely egyes termelők pénzügyi életképessége szempontjából kritikus volt. Ez a kapcsolat lehetővé teheti számukra az ellátási lánc további összeomlását is, legalábbis kisebb léptékben, közvetlen értékesítés és kreatív üzleti modellek révén, például a napfény nélküli Willo termesztő lehetővé teszi az előfizetőknek, hogy saját „személyes vertikális parcellával” rendelkezzenek, és online figyeljék növényeik növekedését. .
Fenntarthatóság: Az ételem a probléma vagy a megoldás része?
A legtöbb iparághoz hasonlóan a gazdálkodásra is egyre nagyobb nyomás nehezedett a fenntarthatóbb működésre, és a beltéri termelők hatékony erőforrás-felhasználásukkal jogosan építették be a fenntarthatóságot a narratíváikba.
Tisztában vagyunk az éghajlatváltozás hatásaival, beleértve az időjárási minták és a növekedési időszakok nagyobb változékonyságát. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete előrejelzései szerint az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás a hagyományos gazdálkodási gyakorlatokon keresztül a globális növénytermesztés csökkenését fogja okozni, ami nagyobb élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoz. A beltéri termesztés, amely védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben, állandóan magas terméshozamot biztosít földterületenként, valamint az élelmiszertermesztés lehetőségét egész évben, változatos helyeken, beleértve a hagyományos mezőgazdaságra alkalmatlanokat is, segíthet enyhíteni ezt a tendenciát.
Az előrejelzések szerint a vízhiány világszerte növekedni fog, nemzetbiztonsági problémát és komoly életminőségi aggályokat vetve fel. A Világbank szerint a világ édesvizének 70%-át mezőgazdasági célokra használják fel. A beltéri mezőgazdaság hatékony vízfelhasználása több mint 90%-kal csökkenti a jelenleg termelés alatt álló növények felhasználását. Szintén bevett gyakorlat, hogy az üvegházak felfogják az esővizet és újrafelhasználják a vízelvezetést, akárcsak az Agro Care, Hollandia legnagyobb üvegházi paradicsomtermesztője.
A másik oldalon az energiafelhasználás, különösen a napfény nélküli létesítményekben, a beltéri termesztés fenntarthatósági kihívása. A hatékonyság továbbra is javulni fog, de amint azt a WWF Piacok Intézetének közelmúltbeli elemzése is jelezte a beltéri talaj nélküli gazdálkodásról, az egész iparágra kiterjedő lehetőség nyílik az alternatív energiaforrások integrálására. A termelők felismerik 3 ezt a lehetőséget a hatás csökkentésére és az eredmény javítására, és már alkalmaznak olyan alternatív megközelítéseket, mint a kapcsolt energiatermelés, a geotermikus források és a hulladékhő-hálózatok. A H2Orto paradicsomot biogázzal előállított melegvízzel fűtött üvegházakban termesztik. A Gotham Greens termékeit 100%-ban megújuló elektromos árammal működő üvegházakban termesztik, a dániai Nordic Harvest pedig kizárólag szélenergiával fogja működtetni Európa legnagyobb beltéri farmját.
Munkaerő: Még mindig felveszünk!
Munkaügyi kihívások és lehetőségek vannak az élelmiszerrendszer értékláncában, és ez nem is lehetne akutabb, mint a gazdaságban. A mezőgazdasági üzemek üzemeltetői – mind a szántóföldön, mind a beltéren – nehezen vonzzák a munkaerőt a fizikailag megterhelő munkára. Az európai és az amerikai határok keményedése már a járvány előtt is munkaerőhiányt okozott a szántóföldi és üvegházi termelésben egyaránt. Emellett hiányzik a termelői és üzemvezetői szintű szakértelem, amit tovább súlyosbít az idősödő munkaerő és az új beltéri létesítmények gyors bővülése. Bár az üzemeltetők azt szeretnék, ha több képzett jelölt érkezne az egyetemi programokból, a technológia és az automatizálás terén is keresik a munkaerő kihívásait.
A palántanevelés és a betakarítás utáni tevékenységek automatizálása már jól bevált a legtöbb növény esetében a beltéri gazdálkodásban. Ezen túlmenően a leveles zöldek rövid növekedési ciklusa és visszafogott szokása gépesíthetővé teszi őket. Például a Green Automation és a Viscon teljesen automatizált vetőmag-szüret levélzöld rendszereit olyan jelentős üvegházi műveletekben alkalmazták, mint a Pure Green Farms és a Mucci. A napfény nélküli oldalon az Urban Crop Solutions egyedülállóan automatizált szállítókonténereket, a finn Netled pedig egy teljesen automatizált, komplett termesztőrendszert fejlesztett ki. Ne feledje, hogy a nagyobb méretű, napfény nélküli termelők közül sokan saját technológiai készleteket fejlesztettek ki, és munkatakarékos automatizálást terveztek rendszereikbe. Például a Fifth Season robotikát a teljes gyártási folyamat során alkalmazzák.
A számos kezdeményezés ellenére a kihívást jelentő napi növénygondozási feladatokat és bizonyos növények (paradicsom, paprika, uborka és bogyós gyümölcsök) betakarítását még nem sikerült nagyarányúan automatizálni. A lombtalanító és betakarító robotok tervezett, rövid távú kereskedelmi forgalomba hozatala azonban azt ígéri, hogy jelentősen megváltoztatják a munkaerő kihívásait. A szoftvertechnológiák, mint például a Nitea és a Hortikey szoftvertechnológiái a munkaerő-gazdálkodással, a termésnyilvántartással, a termés-előrejelzéssel és a munkafolyamat-/folyamatkezeléssel foglalkoznak a beltéri szektorban, és arra törekszenek, hogy javítsák a működési hatékonyságot egy kisebb munkaerő számára. 4A klímát, a fényt, a vizet és a tápanyagokat biztosító, felügyelő és szabályozó technológiákat a mai kifinomult beltéri termesztő létesítményekben már alkalmazzák, és alapvető fontosságúak az optimális feltételek fenntartásához ezekben a komplex környezetben.
Ezek képezik a következő innovációs réteg alapját is, azaz a termésoptimalizálást, sőt a termesztési környezet autonóm vezérlését képalkotó és szenzorplatformokon (például az Ecoation, az iUNU és a 30 MHz-en), az adatelemzésen, a gépi tanuláson, a digitális ikreken és a mesterséges intelligencián alapuló. . Az olyan közelmúltbeli események, mint az Autonomous Greenhouse Challenge, sikeresen feltárták az AI-ban rejlő lehetőségeket a „kertészeti termelékenység növelésére, miközben csökkenti az erőforrás-felhasználást és a kezelés bonyolultságát”. A feltörekvő, kereskedelmi forgalomba kerülő autonóm termesztési innovációk, mint például a Blue Radix Crop Controller és a Priva's Plantonomy, azt ígérik, hogy kiterjesztik és bővítik a rendelkezésre álló termelői szakértelem hatókörét, különösen a nagy és több telephelyen végzett műveleteknél.
Hová megyünk innen?
A kezdeti beltéri AgTech Landscape létrehozása óta pozitív változás történt, és okunk van arra, hogy bizakodjunk a jövőt illetően. De mint minden fejlődő piac és innovációs szektor, ez is rögös út lehet. Egyesek úgy vélik, hogy a CEA nem a válasz élelmiszer-problémáinkra, mert ma már nem lehet mindent gazdaságosan termeszteni zárt térben. Úgy gondoljuk, hogy a beltéri ag csak egyike azoknak a megközelítéseknek, amelyek segíthetnek az élelmiszer-rendszerünk megjavításában, és akkor kell alkalmazni, amikor annak van értelme. Például a kiskereskedelemben értékesített paradicsomot már több mint valószínű, hogy üvegházban termesztik. További fejlesztésekkel több növényt lehet gazdaságosabban termeszteni beltéren.
Korábbi tájunk egyik szempontja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az újszerű, napmentes gazdálkodást körülvevő lelkesedés ellenére az üvegházi termesztés már jól bevált. A holland üvegháztermesztők több mint 50 éves tapasztalattal és több hektárral „üveg alatt, mint Manhattan” bebizonyították a beltéri termesztés életképességét. A kentuckyi székhelyű üvegháztermesztő AppHarvest közelmúltbeli nyilvános ajánlattétele és 3 milliárd dolláros piaci tőkeértéke szintén egyértelműen felkeltette a figyelmet! Más nagy horderejű és terjeszkedő üvegháztermelők, köztük a BrightFarms és a Gotham Greens is nagy befektetéseket vonzottak.
Gyakran felteszik a kérdést: „Melyik a jobb termesztési megközelítés, napfény nélküli vagy üvegházhatású?”. A beltéri gazdálkodáshoz nincs közmondásos „ezüstgolyó”. A választ a hely és a megoldani kívánt probléma határozza meg. Szingapúr, Hongkong és Mumbai városi központjainak megoldása nem biztos, hogy ugyanaz, mint Chicago külvárosában. 5A megközelítéstől függetlenül bármilyen nagyméretű, technológiával rendelkező beltéri farm indítása tőkeigényes. Az Agritecture legújabb elemzése szerint 5 és 11 millió dollár között lehet egy háromhektáros automatizált farm felépítése. A ma épülő hatalmas, fejlett üvegházhatású projektek némelyike meghaladhatja a 100 millió dollárt. Tekintettel ezekre a beltéri gazdaságokra vonatkozó tőkekövetelményekre, egyesek megkérdőjelezik a kockázati szintű megtérülés lehetőségét az ágazatban, és azt sugallják, hogy ez jobban megfelelne az ingatlanokba befektetőknek. Ennek ellenére 600-ban több mint 10 millió dollár gyűlt össze a 2020 legjobb finanszírozás révén, miközben a meglévő szereplők versenyeznek a vezető szerepért, és terjeszkednek a rosszul kiszolgált területekre, miközben az új vállalatok végtelennek tűnő áradata továbbra is megjelenik a piacon.
A jövőre nézve a beltéri gazdálkodásnak meg kell felelnie az energia- és munkaügyi kihívásoknak. Különösen a napmentes megközelítésnek van tennivalója a működési költségek összhangba hozása és a széles körű jövedelmezőség elérése érdekében. Ezen túlmenően a növekedés további felgyorsítása és az új technológiák bevezetése üvegházhatású és napfény nélküli környezetben egyaránt, az ágazatnak meg kell valósítania a rendszerek közötti adatmegosztást. A WayBeyond egyike azon vállalatoknak, amelyek nyílt rendszereket és API-kat hirdetnek e cél elérése érdekében. Amint azt a cikk elején kifejtettük, a beltéri agrárium értéklánca tükrözi azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel napjainkban az egész élelmiszerrendszerünk szembesül: ellátási lánc, biztonság, fenntarthatóság és munkaerő. A beltéri mezőgazdaság óriási lehetőségeket rejt magában. Bár összességében még korai ez a piaci szektor, pontosabbá és mozgékonyabbá teheti az élelmiszerek termesztésének és elosztásának helyét és módját.
Bios
Chris Taylor a The Mixing Bowl csapat vezető tanácsadója, és több mint 20 évet töltött a globális IT-stratégiával és fejlesztési innovációkkal a gyártás, a tervezés és az egészségügy területén, legutóbb az AgTech-re összpontosítva.
Michael Rose a The Mixing Bowl és a Better Food Ventures partnere, ahol több mint 25 éve elmerül az új vállalkozások létrehozásában és innovációjában, mint működő vezető és befektető a Food Tech, AgTech, étterem, internet és mobil szektorban.
További információért:
Jobb étkezési vállalkozások
Chris Taylor
chris@mixingbowlhub.com
Michael Rose
michael@betterfoodventures.com
www.betterfoodventures.com