#öntözésgazdálkodás #víztakarékosság #energiahatékonyság #elosztási egyenletesség #felső öntözés #csepprendszerek #szivattyúnyomás #fúvókaválasztás #rendszerkarbantartás
Gazdálkodóként, agronómusként, mezőgazdasági mérnökként vagy mezőgazdasági tulajdonosként tudja, milyen fontos a hatékony öntözés a termésnövekedés és a termés szempontjából. Az öntözéskezelés egyik lényeges szempontja a kijuttatás egységességének elérése, ami a táblán vagy a termőterületen egyenletes vízeloszlást jelent. A rossz egyöntetűség túl- vagy alulöntözéshez vezethet, ami negatívan befolyásolhatja a növények növekedését és növelheti a víz- és energiafelhasználást.
A felső öntözőrendszerek különösen nagy kihívást jelentenek az egységesség elérése érdekében, de még a csepegtető rendszereket is ellenőrizni kell. A gémrendszerek, a vályúk, az apály- és árvízpadok és a padlók egyre népszerűbbek, mert ezek biztosítják a legnagyobb egységességet. Az egyenletességet számos tényező befolyásolja, mint például a fúvóka kiválasztása, távolsága és magassága, víznyomás, csőméret és a rendszer karbantartása.
Az öntözés egyenletességének mérésének egyik módja az eloszlási egyenletesség (DU), amelyet százalékban fejeznek ki. A DU-teszt vizuális képet ad a víz alkalmazásáról, és segíthet azonosítani azokat a területeket, ahol javítható.
Fej feletti rendszerek esetén a DU-teszt 16 vagy több egyenes oldalú vízgyűjtő kannát egyenletesen elhelyezve a termény egy reprezentatív részén. Miután a rendszert addig üzemeltettük, amíg legalább egy hüvelyk víz van a kannákban, az egyes csészékből származó vizet egy mérőhengerbe vagy főzőpohárba öntik, és a mennyiséget rögzítik. A DU kiszámítása úgy történik, hogy a legalacsonyabb dobozok átlagát elosztjuk az összes doboz átlagával, és megszorozzuk 100-zal. A 90%-nál nagyobb DU minősítés kiváló, 80-90% jó, 70-80% igazságos és kevesebb mint 70%-a szegény.
Csepegtető rendszerek esetében a DU-teszt magában foglalja számos emitter kimenetének mintavételét. Az alkalmazástól és a gyártótól függően az emitterek teljesítménye ½ és 16 gallon/óra között lehet. A zóna minden oldalsó vonalához három vagy négy mintavételi helyet kell kiválasztani, egyet mindkét vég közelében, és egy vagy kettőt egyenlő távolságra a közepén. A rendszer egy perces futtatása után minden egyes kibocsátó kimenetét rögzítik, és a DU-t úgy számítják ki, hogy a legalacsonyabb 25%-os kibocsátók kimenetét elosztják az összes kibocsátó átlagos értékével, és megszorozzák 100-zal.
Ha a DU minősítés megfelelő vagy gyenge, elengedhetetlen a legalacsonyabb teljesítményű szűrők/szűrők, fúvókák vagy emitterek tisztítása és ellenőrzése. A szivattyú nyomásának ellenőrzése soron belüli mérőkkel az oldalsó vezetékek elején és végén lévő nyomással összevetve segíthet azonosítani a szivárgásokat, a túl kicsi tápcsöveket vagy a túl sok fúvókát/kibocsátót.
Az öntözési kijuttatás egységességének javítása hatékonyabb víz- és energiafelhasználást, valamint egyenletesebb termésnövekedést és terméshozamot eredményezhet. Öntözőrendszerének rendszeres tesztelésével és karbantartásával azonosíthatja a fejlesztésre szoruló területeket, és kiigazításokat végezhet öntözési gyakorlatának optimalizálása érdekében.