Nemrég került megrendezésre a Future Trends & Innovations negyedik kiadása. A korábbi kiadásokkal ellentétben ezúttal teljesen online volt, és minden eddiginél több alkalmazással elégedetten vették észre az AVAG, a TNO, a Stichting Hortivation és a GreenTech szervezők.
A képernyők mögül is rengeteg vita zajlott, a plenáris rész végén inspiráló kérdésként hangzott el, hogy a szektorban „mi” valóban tudjuk-e, hogy ki áll előrébb a robotizációban: „mi” vagy „a többi ország”?
Ez a kérdés Jan de Ruyter, az ABN AMRO növényágazati szektorbankárja vitaindító beszéde után merült fel. A bank munkatársaival együtt idén nyáron jelentést terjesztett elő, amelyben azt jósolta, hogy „ki fog robbanni a harc a mezőgazdasági robotokért”, és „lehetséges, hogy tíz éven belül megháromszorozzák a mezőgazdasági robotok piacát”. Beszéde során ezt is kitért.
Jan de Ruyter tartotta a vitaindító beszédet
A „nagyfiúk” „veszélye”
Szóba kerültek az olyan jól ismert jelenségek is, mint a termesztés munkaerőköltségének növekedése, a világ élelmiszer-kérdése és a világméretű verseny. Verseny a „nagyfiúk” részéről is, akik növekvő lehetőségeket látnak az (üvegházi) kertészetben, ahol nyilván van esély a robotokra.
A kérdés az, hogy a verseny „veszélyt” jelent-e a holland kertészeti technológiai vállalatok számára? Meg tudják-e tartani erős pozíciójukat a nemzetközi high-tech üvegházhatású kertészetben, ha erős pártok lépnek fel például a Szilícium-völgyből vagy Izraelből, ahol Jan jelentős befektetéseket észlel a robotikában?
holland ökoszisztéma
Jan és az ABN AMRO-nál dolgozó kollégiumai szerint a holland robotika-fejlesztési ökoszisztéma jól teljesít, számos egyetem és innovatív cég van, amelyek elfoglaltak a robotika területén végzett fejlesztésekkel.
Startupok is – Jan az ABN AMRO képviseletében észrevette, hogy a bank nehezen tudja őket anyagilag támogatni, mert nehéz lehet felmérni, hol tartanak ezek a felek, és mik a lehetőségeik. A startupok és a befektetők összekapcsolása a bank nagyobb erőssége.
Hollandia lemaradt?
Felmérni a potenciált, és főleg azt, hogy a vállalatok milyen messze vannak a robotjaikkal, ez nem csak a bank számára nehéz. A webinárium livechatjében élénk vita alakult ki arról, hogy Hollandiát felkapják-e a külföldi versenytársak a kertészeti robotika területén.
A „pesszimisták” biztosak ebben. A világ minden tájáról hallanak (siker)történeteket a robotokról, míg Hollandiában az üvegházak távolról sem tele vannak robottal. Valószínűleg a kertészeti ágazat iránti szeretetből fakadó logikus gondolat, amely drasztikusan megváltozhat, ha sok párt – akár a kertészeten kívülről is – átveszi a vezető pozíciókat.
"Ami messziről jön, jól hangzik"
Másrészt ott vannak az "optimisták" (vagy "realisták"?), akik minden egyes történetet árnyalnak a külföldi robotjátékosok születéséről. „A fejleményekről szóló külföldi történetek gyakran messzebbre hangzanak, mint amilyenek valójában” – hangzott el a chatben. A holland mondás: „Ami messziről jön, az jó”. Ez a mondás azt jelenti, hogy valami idegen különlegesen hangzik, ezért az emberek azt hiszik különlegesnek, ami lehet, hogy egyáltalán nem igaz. A chatben rögtön ezt követte: „De nem tudunk egy helyben állni!”
Az „optimisták” rámutatnak, hogy Hollandia valóban nem ezt teszi. Tekintse meg a példákat többek között több (prototípus) betakarító robotra és robotikára a művelési műveletekhez vagy a növényvédelemhez. Ezekről a technikákról szóló történetek is megjelennek, de Hollandia „kicsi”, a „külföld” pedig sokkal nagyobb, így ezek a történetek hajlamosak elveszni.
Főleg, ha elkezd guglizni vagy leskelni a közösségi médiában. Nagyon sok videót találsz „szupergyors” robotokról. De továbbra is nehéz megbecsülni, hogy ezek a pártok milyen messze vannak a fejlődésben.
Az elsőnek lenni
Jan, mint vezérszónok, mondta az utolsó szót. Megjegyezte, hogy „Hollandia egy kicsit kimarad” érzése indokolja a jelentés megírását. Hogyan biztosítjuk, hogy Hollandia megtartsa a kertészeti technika szereplői szerepét a kertészeti robotika területén is?
A termelők, a nagyon jó termelők bevonásával itt Hollandiában a robotika fejlesztésébe – szögezte le Jan. És biztosítva, hogy ahol törvényi akadályok vannak, ne akadályozzák túlságosan a fejlesztéseket.
És: együtt dolgozva, és nem mindenki magának próbálja feltalálni a kereket. Ez is az egyéni munka (egyik) oka lehet a robotika területén kialakult „csendnek”. Mert mindenki az első akar lenni a létező legjobb robottal, és nem kockáztat, hogy megmutasson valamit, amivel a másik felszáll.
Angela Barendregt, Thijs Res és Pieter Ammerlaan egy filmet mutatott be az „Üvegház 2030”-ról szóló víziójával.
Üvegház 2030
A robotok, legalábbis nagy mennyiségben, nem fognak hamarosan megjelenni. De a fejlemények nem állnak meg. A Young AVAG tagjai is tudják ezt. A program elején meg kellett osztaniuk elképzeléseiket az „Üvegház 2030”-ról.
Pieter Ammerlaan (Havecon), Angela Barendregt (Hoogendoorn) és Thijs Res (VB Group) bemutatott egy videót, amelyben az AVAG elnöke, Annie a kertészeti technikás tehetségklub első tagjai közül néhányan (amelynek a második éve lesz megtartva) van de Riet büszkén) világította meg azt a 2030-as üvegházat.
Kívülről nézve ez az üvegház nem lesz annyira más, mint a mai üvegházak, de belül nagyon más lesz. Az üvegházakat többek között (teljes) LED-ekkel, drónokkal és egyre nagyobb mennyiségű automatizált, adatalapú klíma- és öntözőrendszerrel szerelik fel.
És a fenti megbeszélés után egy érdekes ötlet a jövőre nézve: a fogyasztó és/vagy egy termék vásárlója 2030-ban némi befolyást gyakorolhat paradicsoma vagy uborkája üvegházi termésére. A továbbra is irányító termelő többet tehet a vásárló személyre szabott (ízlési) kívánságaiért.
Elgondolkodtató, akinek még nem volt elég, személyre szabott program következett, melyben középtávú (5-10 év) és rövidtávú (1-5 év) újdonságokkal is foglalkoztak előadók.
Fotók: Rolf van Koppen Fotografie