Thomas Lilja 7.5 millió svéd koronát fektetett be az üvegházak új világításába paradicsomtermesztése érdekében. A rekordmagas áramárak azonban arra kényszerítik, hogy ezt visszautasítsa. 30 tonna paradicsom megy kárba, és most feladja az egész éves termesztés álmát. „Ez az a számla, amelyet egy hosszú távú rossz energiapolitika miatt kell fizetnünk” – mondja a TN-nek.
– Mára a termés fele elszáradt. A téli gazdálkodás egy lezárt fejezet ennél a cégnél, mert nem látok javulást a következő tíz évben. Ezt a számlát kell fizetnünk egy hosszú távú rossz svéd energiapolitika miatt – mondja Thomas Lilja, az Elleholm blekingei paradicsomfarmának vezérigazgatója.
Tavaly tavasszal 1,600 speciális lámpát szerelt fel üvegházaiba, hogy egész évben tudjon paradicsomot termeszteni. Az ötlet az volt, hogy növeljék a cég forgalmát, ugyanakkor kielégítsék a növekvő számú fogyasztót, akik egész évben svéd ételeket szeretnének enni.
– Nekünk, mint üvegházhatású cégnek az is előnyt jelent, hogy több embernek tudunk egész éves foglalkoztatást kínálni. Amikor évente csak 8-10 hónapra tudunk munkát kínálni, akkor néha nehéz visszaszerezni a munkaerőt.
„7.5 milliót fektettem ebbe a világításba, tehát nagy befektetés. De aztán szarnak bizonyult"
Thomas Lilja a beruházást Svédország új élelmiszerstratégiájának is részeként tekintette, amelynek célja az élelmiszer-önellátás mértékének növelése. A megnövekedett termelés több munkahelyet és nagyobb adóbevételt teremtene, de ehelyett rossz irányba halad.
– 7.5 milliót fektettem ebbe a világításba, tehát nagy befektetés. De aztán szar lett. 2021 nem lesz jó év – ez egy szar eredmény lesz. A negyedik negyed katasztrófa volt. Egyáltalán nem úgy alakult, ahogy elképzeltem.
Az alkalmazottaknak távozniuk kellett
Decemberben kWh-nként két korona körül mozgott az áramára, míg egy évvel korábban 35-40 öre volt. Decemberben 100,000 XNUMX koronás villanyszámlára számított, de ehelyett félmillió koronánál landolt.
– Az alatt a 15 év alatt, amíg ezt a céget vezetem, 35-40 öre volt az áramárunk kWh-nként. Amikor elérte a három koronát, kikapcsoltam a megvilágított művelés felét, ami ahhoz vezetett, hogy a növények verést kaptak és meghaltak.
„Az alatt a 15 év alatt, amíg ezt a céget vezetem, az áramárunk 35-40 öre/kWh volt. Amikor elérte a három koronát, kikapcsoltam a megvilágított művelés felét, ami ahhoz vezetett, hogy a növények verést kaptak és meghaltak. Ezt mondja Thomas Lilja paradicsomtermesztő.
Az Elleholm paradicsomtermesztése számára ez a korábbi termesztési ciklushoz való visszatérést jelenti, amely januári vetéssel kezdődik és novemberben ér véget, de azt is jelenti, hogy hét dolgozóból háromnak el kellett hagynia a céget.
– Rövid távon ez igazi csapás, de hosszú távon nem sokat jelent. Világítás nélkül is növekedhetünk, mint korábban, de a befektetés egy hátizsák lesz, amit még sokáig magunkkal viszünk. Soha nem hozzuk ki belőle a teljes hatást, és savanyú érzés.
Alacsony bizalom az energiapolitikában
A Svenskt Näringsliv januári üzleti panelje, ahol 1,428 vállalat válaszolt, azt mutatja, hogy az utóbbi időben csökkent az energiapolitikába vetett bizalom.
Arra a kérdésre, hogy a tulajdonosok mennyire bíznak abban, hogy a jelenlegi energiapolitika képes kielégíteni a jövőbeni villamosenergia-igényt, novemberben 33 százalék azt válaszolta, hogy egyáltalán nem bízik. Januárban ez az arány 41 százalékra nőtt. Összességében most tízből közel nyolcan bíznak „elég kevéssé” vagy „nincs” bizalommal.
Thomas Lilja azon vállalkozók közé tartozik, akik sötéten látják az ország jövőbeli villamosenergia-ellátását. Egyebek mellett kritikusan bírálja azokat a politikusokat, akik szerint a szélenergia fogja megoldani az áramhiányt.
– A modern high-tech társadalomnak állandóan szüksége van elektromos áramra, nem csak akkor, ha fúj a szél. Ha nincs elég áramunk, egyre gyakrabban kell részleges áramszünetekkel foglalkoznunk, mint például Texasban és Kaliforniában.
– Mindenkinek Norrlandba kellene költöznie, csak azért, mert ott olcsóbb az áram?
Azt szeretné elérni, hogy a kormány felszámolja a villamosenergia-zónákat, rövid távon felülvizsgálja az áramadót, és elkezdje tervezni a kiszámítható áramtermelést Dél-Svédországban.
– Jelenleg eltérő versenykörülmények között építkezünk az országban. Mindenkinek Norrlandba kellene költöznie csak azért, mert ott olcsóbb az áram? Ha ma helyi politikus lennék Dél-Svédországban, megrémülnék, mert elhalasztják a beruházásokat és az alapításokat, amikor nincs áram.
Egy forrás: https://www.tn.se