A biológiai védekező szerek alkalmazása az üvegházi növények védelmére hatékonynak bizonyult
Heijo Dodde a www.nieuweoogst.nl portál egyik cikkében ír erről.
A Holland Statisztikai Hivatal (CBS) legfrissebb adatai szerint 95-ban a terület 2020 százalékán ökológiailag kezelték az üvegházi növények kártevőit, köztük a takácsatkákat. Az adatok egy felmérésből származnak, amelyben az ország 1,315 üvegházas gazdasága vett részt.
Például Hollandiában a biológiai védekezés aránya az üvegházakban 92 százalék volt 2016-ban, szemben a 78-es 2012 százalékkal. A 2020-ban vizsgált kilenc növény mindegyikénél a megművelt terület legalább 75 százalékán alkalmaztak biológiai védekezést. 2020-ra szinte az összes üvegházi uborka, paprika és paradicsom beltéri termesztésre került, növényvédő szerek nélkül.
Az üvegházhatású epertermesztésben a biológiai védekező szerek használata drámaian megnőtt a 58-os 2016 százalékról 98-ra 2020 százalékra.
A dísznövények, például a rózsa, a gerbera és a krizantém szintén a biológiai védekezés alá vont terület több mint 90 százalékát teszik ki 2020-ban. A Holland Statisztikai Hivatal szerint csak a cserepes növények – virágzó és leveles – 75, illetve 81 százalékkal maradnak el.
Hollandiában a biológiai irtószerek négy fő csoportját használják a kártevők elleni védekezésre az üvegházi szektorban.
52-ban hozzávetőleg 2020 milliárd ragadozó atkát és ragadozó tripszt telepítettek be, ami majdnem ötször több, mint 2016-ban. Ezeknek a biológiai védekező szereknek a használata főként a beltéri szamócatermesztésben (a 54-os 2016 százalékról 98 százalékra) és a gerberában (68-ról) nőtt. 98 százalékra). A ragadozó atkák kevésbé játszanak szerepet a paradicsomtermesztésben. A parazita darazsak ott relevánsabbak.
Az üvegházi kibocsátásra szánt Aphidimiz élősködő darazsak és epeszúnyogok száma 2.4 milliárd volt, ami több mint kétszerese a 2016-os számnak. 2020-ban a kilenc üvegházi növény teljes területének 74 százalékán használtak parazita darazsak és epeszúnyogokat. 2016-ban ez az arány 67 százalék volt. Ezeket a biológiai védekező szereket széles körben használják paprikán, paradicsomon és gerberán.
A harmadik csoportba tartozó ragadozó poloskák, csipkés- és lebegőlegyek, valamint ragadozóbogarak elhelyezett entomofágjainak száma jóval alacsonyabb – 0.2 milliárd, de így is több mint kétszerese a 2016-osnak.
A holland üvegházakban a ragadozó poloskák, fűzők, lebegő legyek és ragadozóbogarak használata a terület 54-os 2016 százalékáról 61-ra 2020 százalékra nőtt. A paprikatermesztésben ezt a rovarcsoportot a terület 98 százalékán használják kártevők elleni védekezésre. , ezt követi a paradicsom – 93 százalék. Az üvegházhatást okozó rózsákban is drámaian megnőtt ezeknek a biológiai védekező szereknek a használata, a 25-os 2016 százalékról 56-ra 2020 százalékra.
A biológiai védekező szerek negyedik csoportja a fonálférgek. Az üvegházhatású iparban viszonylag nagy mennyiségben használják őket. A 2020-as adatok szerint mintegy 5.202 milliárd hasznos fonálférget helyeztek el.