Kiderült, hogy Oroszországban számos mezőgazdasági növény vetőmagját több mint fele, néha 100% importálta. Van-e alternatívája a nyugati vetőmaganyagoknak, és észreveszi-e a végfelhasználó ezeket a változásokat – erről bővebben a Business FM anyagában.
„Az alternatívák hiánya hatással lesz a sokféleségre”: az oroszországi vetőmagok több mint felét Európából és az USA-ból importálják
A Földművelésügyi Minisztérium válaszolt a „20 ötlet” című projekt szerzőjének a kutyasétáltatásról
Hirdetés Relap
Az orosz vetőmagtermelők akár 70%-os támogatást kértek a gazdálkodóknak a hazai vetőmag vásárlásához. Javasolták továbbá a külföldről származó vetőmagimport fokozatos kvótázását, ahogy a hazai termelés növekszik.
Sok mezőgazdasági növény esetében már régóta beszélnek a külföldi beszerzésektől való kritikus függőségről, de a probléma csak tavaly nyert gyakorlati jelleget. Az elmúlt szezonban Oroszország elvesztette az olajos napraforgómagok 20%-át. Az Állami Duma és a Szövetségi Tanács agrárügyi bizottságainak közös ülésén a következő adatok hangzottak el: a cukorrépa alapanyagának 97%-át külföldről importálják, olajos napraforgót – 77%, kukoricát – 50%, repcét – 40%.
Az orosz vetőmagpiac 140 milliárd rubeléből ennek az összegnek mintegy 80%-a az EU-országokba és az Egyesült Államokba kerül. Az Orosz Tudományos Akadémia szerint a burgonya vetőmagjának mintegy negyedét Oroszországba is importálják. Hagyma, sárgarépa, káposzta majdnem 100%-ban import.
Van egy teljesen egzotikus deficit is – jegyzi meg az Orosz Tudományos Akadémia. Például poszméhek, amelyek szükségesek az üvegházakban lévő növények beporzásához. Magukat az üvegházakat egyébként gyakran külföldi szakemberek és külföldi berendezésekre építik, és a szerződések értelmében nem lehet bejutni orosz vetőmaggal.
Médiajelentések szerint egyes szibériai gazdaságokban a külföldi vetőmagok aránya eléri a 100%-ot. Oroszország déli részén, a Krasznodari Területen - akár 35%. Az import alternatíváinak hiánya végső soron befolyásolhatja az oroszországi választék sokszínűségét – vélekedik Dmitrij Janin, a Fogyasztói Társaságok Nemzetközi Szövetsége igazgatótanácsának elnöke.
„Oroszország sok éve importál magokat a világ vezető országaiból. Többnyire nyugati országokból. Ezért, ha a vállalat bejelentette az Oroszországgal fennálló kapcsolatok megszüntetését, akkor nehéz lesz ezeket a termékeket kicserélni. Analógokat kell keresni az ázsiai országok piacain.
A mezőgazdaság számára ez a szállítás nehézkes. Elméletileg behozható Kazahsztánon, Örményországon keresztül, de úgy gondolom, hogy a külföldi cégek előbb-utóbb megszüntetik az ilyen kiskapukat. Lehet tárgyalni és átvinni egy harmadik országon, de általában Oroszország sebezhető e tekintetben. Sok kultúra sokfélesége elveszhet.”
Szakértők és piaci szereplők megjegyzik, hogy akár 70-re, akár a 2025. évre a vetőmag-szükségletek legalább 30%-át a hazai termelők terhére terméstől függően lehet majd fedezni a kvóták és támogatások bevezetésével is. . A hazai vetőmag-szelekció teljes kidolgozása 10-15 évig tart.
Korábban a Business FM 2.5-szeres áremelkedésről számolt be a lazacfajták esetében. Ennek oka a Chiléből és a Feröer-szigetekről származó lazac és pisztráng behozatalának megszűnése. Az együttműködés megszűnése után a murmanszki üzem lett az egyetlen szállító. Az éttermek szerint egyszerűen semmi sem helyettesítheti az importhalat. A Krasznojarszk területén termesztett pisztráng a „mocsaras szag” miatt nem alkalmas az étlapra.