A TSU segítségével olyan technológiát dolgoznak ki, amely meghatározza, milyen növények hiányoznak a nagy üvegházakban és a szabadföldi termesztéshez. A tudósok már eperrel is kutatnak.
A tyumeni tudósok egy intelligens városi farmot hoztak létre, ahol a laboratórium technológiát fejleszt annak meghatározására, hogy milyen növények hiányoznak a nagy üvegházakban és a szabadföldön való termesztéshez. A tudósok már megkezdték az eperrel végzett laboratóriumi munkát – közölte a TSU Stratégiai Kommunikációs Osztálya kedden újságírókkal.
A „City Farm” a TSU X-BIO Intézetének laboratóriumának neve, amely a Nyugat-Szibériai Interregionális REC „Intelligens biológiai növényvédelmi rendszer moduláris agrobiotechnikai komplexumokban” projektjét hajtja végre alkalmazottai között. A városi gazdaság feladata olyan technológia beszerzése, amely hasznos lesz nagy üvegházakban és nyílt terepen. Az intelligens farm létrehozására irányuló kísérlet abból áll, hogy egy neurális hálózatról összekapcsolt robot a növénysorok mentén mozog, mindegyiket lefényképezi, és meghatározza, mi hiányzik az egyes növényekből” – áll a jelentésben.
A gazdaság szakemberei szerint jelenleg nincs ideális tervezési profil a növények számára. A gazdának és az agronómusnak saját profilja van, hozzávetőlegesen. „És minden fajtához elkészítjük a saját profilunkat, amely ideális ehhez a fajtához. Létrehozunk egy robotot, amely korai stádiumban felismeri a betegséget és jelet ad. Manapság gyakran előfordul, hogy a növényi betegségeket nem észlelik időben, és az üvegháztulajdonosok óriási veszteségeket szenvednek el” – áll a jelentésben.
A növényben hiányozhatnak a nyomelemek - magnézium, nitrogén vagy valamilyen betegség. A tudósok azt is kísérleti úton határozzák meg, hogyan viselkedik egy növény, ha nitrogénhiány és többlet van. Ezután összegyűjtjük az adatbázist, és feltöltjük a szerverre. Speciális érzékelők rögzítik a páratartalom és a hőmérséklet paramétereit.
A tudósok már elkezdtek dolgozni az eperrel. Hamarosan megjelenik a közelben egy függőleges farm, ahol paradicsomot, uborkát és törpemálnát kutatnak majd. Az ipari agrobiokomplexumokban a növények bakteriális és vírusos betegségektől, kártevőktől, tápanyaghiánytól szenvednek. Ezért a jövőben a tudósok az őket felfaló kártevőket és entomofágokat fogják tanulmányozni. „A növénytermesztésre szolgáló automatizált komplexumok ígéretes kutatási és fejlesztési területnek számítanak, emellett az élelmiszer-technológiák importhelyettesítésének keretében ma is relevánsak” – mondta Ivan Romanchuk, a TSU rektora.
A Nyugat-szibériai REC 2019-ben nyílt meg az elsők között az országban, a Tyumen régió, Hanti-Manszijszk és Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzet területén működik. A központ kiemelt területei az „Emberek, állatok és növények biológiai biztonsága”, „Biológiai és környezeti biztonság az Északi-sarkvidéken: új szabványok és életfenntartó technológiák”, „Kőolaj- és gázipar: digitális átalakulás a versenyképes technológiák fejlesztéséért, ill. high-tech termékek gyártása”. A Nyugat-Szibériai Interregionális REC struktúrája tíz egyetemet, 14 tudományos szervezetet és központot, valamint a gazdaság reálszektorának hét szervezetét foglal magában.
Egy forrás: https://nauka.tass.ru/