Egy szingapúri tudóscsoport úgy találta, hogy a hajban lévő keratin hozzájárulhat az ország helyi zöldségtermesztéséhez és az élelmiszerbiztonsághoz. A haj és más biohulladékok potenciálisan fenntartható mezőgazdasági alapanyagokká válhatnak a hidroponikus gazdálkodásban.
A Szingapúrban elfogyasztott élelmiszerek több mint 90 százaléka importból származik Szingapúri Élelmiszerügynökség (SFA). A többszörös versengő földigény miatt pedig Szingapúr földjének mindössze 1 százaléka van mezőgazdasági célra – mondta Poh Bee Ling, az SFA Urban Food Solutions Division igazgatója a Food Tanknak.
A más országoktól való függőség csökkentése és az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében az SFA az élelmiszerforrások diverzifikálásán és a helyi termelés előmozdításán dolgozik. „Együttműködünk a helyi agrár-élelmiszeriparral, hogy elérjük a 30x30-as célkitűzésünket, amely az, hogy 30-ra kiépítsük a tápanyagszükségletünk 2030 százalékának helyi és fenntartható előállítási képességét” – mondja Poh.
Az ellátási lánc termelési végén az SFA finanszírozást biztosít a helyi termelékenység és a technológia átvételének támogatására. Poh azt mondja, hogy az SFA támogatásával a gazdálkodók kiépíthetik kapacitásaikat, hogy megvalósítsák az ügynökség elképzelését egy csúcstechnológiás, innovatív és fenntartható mezőgazdasági rendszerről, amely hatékonyan használja fel Szingapúr korlátozott földkészleteit.
A hidroponikus gazdálkodás fontos módja lehet Szingapúr élelmiszertermelésének. „Ez fontos a földhiányos Szingapúrban, mivel a hidroponikát használó zöldségfarmokat olyan helyeken is fel lehetne állítani, mint a háztetők vagy az épületek belsejében” – mondja Poh. Hozzáteszi, hogy ez a megközelítés lehetővé teszi a termelők számára, hogy optimalizálják a környezeti feltételeket a hozam, a minőség vagy az íz javítása érdekében. „Ez költséghatékony, minőségbiztosított termékeket jelenthet, amelyek hosszú távon fenntarthatóan termeszthetők.”
De Poh elismeri a hidroponikus gazdálkodás egyik fő hátrányát. Egyes rendszerek, magyarázza, nem újrahasznosítható poliuretán kockákat használnak a növények támogatására a növekedési folyamat során. A gyártók alternatív, fenntartható szubsztrátumokat keresnek, amelyek szintén nem járnak többletköltséggel. A Nanyang Technological University (NTU) tudósai egy megoldáson dolgoznak, hogy megbirkózzanak ezzel a kihívással: a keratin szivacsokkal.
Dr. Ng Kee Woei, az NTU Anyagtudományi és Mérnöki Iskola professzora és kutatási tanszékvezető egyetemi tanára rájött, hogy a hidroponikus gazdálkodásban jelenleg használt sok anyag sem újrahasznosítható, sem biológiailag lebonthatatlan. „És mindezek tetejébe veleszületett anyagok, vagyis önmagukban nem szállítanak tápanyagot a növényeknek” – mondja Ng a Food Tanknak.
Az NTU kutatása a csapat sikeresen beépítette a növényi hulladékból származó cellulózt keratin kivonatokkal, hogy olyan szivacsot hozzon létre, amely táplálja a hidroponikus növényeket. A keratin számos biohulladék-forrásból származhat, beleértve a szőrt, a patát, a tollat, a gyapjút és a szarvakat. Ezek az anyagok értékesek, mint fenntartható, fogyasztható alapanyagok magukban a gazdálkodási rendszerekben.
egy tanulmány A Bonni Egyetem kutatója a bioforrásokat, köztük a hulladékokat és a megújuló nyersanyagokat említi, mint potenciális termesztőközeget a talaj nélküli rendszerek számára. Élelmiszer-hulladék komposzt, biocarés farostok példák olyan bioforrásokra, amelyeket sikeresen alkalmaztak hidroponikus növekedési szubsztrátként.
Bioforrásként a keratin biológiailag teljesen lebomlik. „És mivel fehérjék, lebomlásuk során aminosavakat szabadítanak fel, amelyek maguk is a növények tápanyagellátásának részévé válnak” – mondja Ng a Food Tanknak.
Ennek a megoldásnak a szingapúri bővítése azonban akadályokkal jár. „Az első számú kihívás a keratin-ellátás hiánya” – mondja Ng a Food Tanknak. „Ha ezt kereskedelmi forgalomba kívánja hozni, olyan gyártóra lesz szüksége, amely állandó minőségű és nagy mennyiségű keratint tud nekünk biztosítani.”
Keratinipar nélkül a hagyományos bemenetek sokkal olcsóbbak maradnak. „Ebben az időpontban, ha összehasonlítjuk a költségeket, soha nem leszünk képesek megfelelni a gazdálkodók által használt szivacsoknak” – mondja Ng.
„Úgy gondolom, hogy ha elvégezzük a megfelelő költség-haszon elemzést, akkor talán megvizsgálhatjuk, mennyi megtakarítást érhet el a gazda, ha keratin alapú szivacsokat használ” – mondja Ng a Food Tanknak. A jövőre nézve Ng azt mondja, hogy van lehetőség a szivacsok testreszabására is a különféle növényekhez vagy különböző környezetekhez.
„A technológia és az intelligens gazdálkodási funkciók elfogadásával kiépíthetjük agrár-élelmiszeriparunk kapacitását és képességét Szingapúr élelmezésbiztonságának erősítésére” – mondta Poh a Food Tanknak.
Az olyan cikkek, mint amilyen az imént olvasott, a Food Tank tagjainak nagylelkűsége révén érhetők el. Számíthatunk rád, hogy részese leszel növekvő mozgalmunknak? Legyen tag még ma ide kattintva.
Egy forrás: https://foodtank.com