A vertikális gazdálkodást egykor a mezőgazdaság jövőjeként emlegették, amely azt ígérte, hogy forradalmasítja az élelmiszertermelést azáltal, hogy a növényeket zárt térben termesztik, hatékony erőforrás-felhasználással és minimális környezetterheléssel. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy az iparág nehézségekkel küzd, és a legtöbb vállalat nem tud profitot termelni a salátán, annak ellenére, hogy több mint egymilliárd dollárt vesz fel kockázati tőkebefektetésből. A Fifth Season, egy ígéretes beltéri farm, amely 600-re 2022%-os értékesítési növekedést prognosztizált, hirtelen bezárt, és munkásai munkanélkülivé váltak. Az iparág más jelentős szereplői, például az AppHarvest, az AeroFarms, az Agricool, az Infarm és az IronOx szintén pénzügyi kihívásokkal néznek szembe, ami kétségeket ébreszt a vertikális mezőgazdasági szektor életképességével kapcsolatban.
A befektetők 1.7 milliárd dollárt fordítottak beltéri termesztőkre, abban a reményben, hogy „megzavarják” a mezőgazdasági ipart, és a Szilícium-völgyhez hasonló hozamot találnak a salátában. A vertikális gazdálkodást az éghajlatváltozásra való reagálás és az élelmezésbiztonság növelésének módjának tekintették. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy a szabadföldi gazdálkodás gazdaságosságával való versengés kihívást jelent, és a befektetők elvárásai túl magasak lehettek.
Míg az éghajlatváltozás és a népességnövekedés jelentős kihívások elé állítja a hagyományos mezőgazdaságot, a vertikális gazdálkodás felemelkedése és bukása azt mutatja, hogy ezekre a kérdésekre nem létezik megoldás. Megközelítések kombinációja, beleértve az innovatív technológiát és a hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat, szükséges lehet a mezőgazdaság mai összetett problémáinak megoldásához.
A vertikális mezőgazdasági buborék kipattanni látszik, sok vállalat küzd a nyereségért, a befektetők pedig jelentős veszteségekkel néznek szembe. Míg a beltéri gazdálkodás koncepciója továbbra is érdekes, az iparág jelenlegi kihívásai rávilágítanak arra, hogy reálisabb megközelítésre van szükség a mezőgazdaság jövőjét illetően. Az innovációra való törekvésnek egyensúlyban kell lennie a gyakorlatiassággal és az élelmiszerrendszer összetettségének megértésével.
MENNYIRE DRÁGÁS ZÖLDEKET NEVELNI? SZÁMOLJUK AZ UTATOKAT
A beltéri gazdálkodást fenntartható megoldásként hirdetik a hagyományos gazdálkodás előtt álló kihívásokra, a vízhiánytól a növényi betegségekig. A beltéri gazdálkodás valósága azonban, különösen a leveles zöldségek esetében, az, hogy magas költségekkel jár. A legfrissebb adatok szerint a raktárakban vagy vertikális gazdaságokban lévő gazdaságok felépítése és működtetése költséges. A lámpák önmagukban jelentős kiadást jelentenek, mivel egy kis, 10,000 100,000 négyzetméteres farmnak évente több mint XNUMX XNUMX dollár világítási számlája lehet. A klímák és egyéb berendezések üzemeltetése szintén növeli az energiaköltségeket, és még a megújuló energiaforrások, például a napelemek esetében sem biztos, hogy elegendő a szükséges áram fedezésére.
Számos beltéri gazdálkodási területen működő startup saját technológiát épített ki a farmok működtetéséhez, ami óriási költségekhez vezethet. Ennek ellenére az Egyesült Államokban már ma is a hagyományos üvegházakban termesztik az elfogyasztott paradicsom nagy százalékát, Hollandiában pedig évente közel egymillió tonna paradicsomot termesztenek, így jelentős élelmiszer-exportőr. Bár a beltéri gazdálkodásnak megvannak a maga előnyei, fontos mérlegelni a költségeket és az előnyöket, mielőtt ilyen típusú mezőgazdaságba fektetnénk be.
Míg a beltéri gazdálkodásnak megvannak az előnyei, az ezzel kapcsolatos költségek, különösen a leveles zöldségek esetében, jelentősek. A vertikális farmok építésétől és működtetésétől a magas világítási és energiaszámlák kifizetéséig ezek a költségek meghaladhatják az ilyen típusú gazdálkodás előnyeit. Elengedhetetlen a beltéri gazdálkodás költségeinek és előnyeinek gondos mérlegelése, mivel a hagyományos üvegházak és a szabadtéri gazdálkodás még mindig a legfenntarthatóbb és legköltséghatékonyabb megoldás lehet bizonyos esetekben.
A Fast Company nemrég megjelent cikke szerint sok high-tech üvegházhatású vállalat még mindig nagymértékben függ a kockázatitőke-finanszírozástól, és néhányuk küzdött a megtérülés vagy a nyereségesség elérésével. Például az AppHarvest, amely több mint 640 millió dollárt gyűjtött össze, 83 millió dolláros nettó veszteségről számolt be 2022 első kilenc hónapjában. Még ha egy beltéri farm végül nyereségessé válhat is, több évbe telhet a cél elérése. Ez kihívást jelenthet azoknak az induló vállalkozásoknak, amelyeknek folytatniuk kell a tőkebevonást a műveletek finanszírozásához, különösen mivel a befektetők óvatosabbá váltak a jelenlegi piacon.