A beltéri gazdálkodás, más néven vertikális gazdálkodás az utóbbi időben az egyik leggyorsabban növekvő AgroTech ágazatként került a címlapokra. A Crunchbase szerint 2022-ben a vertikális gazdaságok kaptak négyet az öt legnagyobb AgroTech startup-befektetésből. 2022-ben a legtöbbet finanszírozott beltéri gazdálkodással foglalkozó startupok a Plenty, a Gotham Greens, a Soli Organic, a Source.ag és az ioCrops voltak. A beltéri gazdálkodásnak azonban továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie – jelenleg csak kevés növényt lehet termeszteni ezekben a létesítményekben.
A Crunchbase adatai azt mutatják, hogy 2022 volt a legjobb év a beltéri gazdálkodás számára a kockázati tőkebefektetések szempontjából. A beltéri gazdálkodás problémája azonban az, hogy csak néhány növényre korlátozódik, például salátára, spenótra és finom fűszernövényekre. Búzát, kukoricát, szóját és egyéb, élelmiszer-ellátásunk nagy részét kitevő növényeket jelenleg nem termesztik ezekben a létesítményekben. „A kihívás az, hogy csak néhány növényt lehet beltéren termeszteni” – mondja Matt Ryan, a Soli Organic vezérigazgatója. Elmondása szerint sokkal drágább, és a jövőben is sok növényt termesztenek majd szántóföldeken.
E kihívások ellenére a beltéri gazdálkodás képes forradalmasítani a mezőgazdaságot. Ellenőrzött környezetben történő termesztéssel a beltéri gazdálkodás szükségtelenné teszi a növényvédő szerek, gyomirtó szerek és más káros vegyszerek használatát, amelyeket a hagyományos gazdálkodásban gyakran használnak. Ezenkívül a beltéri gazdálkodás jelentősen csökkentheti a vízfelhasználást és a földigényt, így ideális megoldás a szűkös helyekkel rendelkező városi területeken.
Technológia és nyitott területek: kihívások és lehetőségek a mezőgazdaság számára
A mezőgazdaság a világgazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely élelmiszert és nyersanyagot biztosít a növekvő népesség számára. A gazdálkodók és agronómusok számos kihívással néznek szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a talajromlást, valamint a kártevőket és betegségeket. Az elmúlt években a technológia a mezőgazdaság termelékenységének és fenntarthatóságának növelésének hatékony eszközévé vált. Azonban nem minden gazdaság részesülhet egyformán ezekből az előlegekből.
A szántóterületek nagy részét lefedő és az új technológiákat gyorsan átvehető növényeket, például kukoricát és szóját termesztő nagy gazdaságok általában előnyben vannak a kisebb gazdaságokkal szemben. A legjobb tenyésztési szervezetek némelyike kizárólag ezekre a növényekre összpontosít jövedelmezőségük miatt. Jacqueline Heard, az Enko Chem, egy peszticideket gyártó startup vezérigazgatója azt mondja: „A legjobb tenyésztőszervezetek némelyike nem is törődik kisebb terményekkel. Csak a kukoricára és a szójára koncentrálnak, mert sok pénzt kereshetnek velük.”
Egy másik kihívás, hogy az olyan technológiák, mint a robotok és a mesterséges intelligencia, nagymértékben függenek a felhőszolgáltatásoktól. Sok gazdaság azonban nem fér hozzá a szélessávú internethez, vagy túl gyenge a kapcsolata. Az Egyesült Államokban például a gazdaságok körülbelül 20%-a szembesül ezzel a problémával. Mindazonáltal a mesterséges intelligencia és a prediktív analitika kulcsfontosságú lesz a jövőben a szabadföldi gazdaságok számára, még akkor is, ha az infrastruktúra korlátai miatt jelenleg nem érhetők el.
A történelmi átlagok már nem pontosak a terméshozamok értékelésére, különösen az éghajlatváltozással szemben. A szabadföldi gazdaságok számára technológiát fejlesztő startupok ezért egyre fontosabbak. Az Enko Chem például olyan peszticideket és gyomirtó szereket gyárt, amelyek nem károsítják a növényeket vagy a vízkészleteket. A Crunchbase szerint a cég 10 millió dollárt gyűjtött be a C sorozatú finanszírozási körben januárban. Az Inari, egy vetőmag-genomszerkesztő startup célja, hogy növelje a termés ellenálló képességét és hozamát, miközben csökkenti a vízfogyasztást. A cég azt állítja, hogy 20%-kal kevesebb víz felhasználása mellett 10%-kal növelheti a szójabab és 40%-kal a kukorica termését.