A Vostok Antarktisz állomáson aktívan folyik a mezőgazdasági munka. Orosz tudósok már betakarították ott a paradicsomot, a jövőben pedig uborkát és görögdinnyét terveznek termeszteni a bolygó leghidegebb pontján. A kísérletet egy űrbázis létrehozásának előkészítéseként végzik a Holdon.
Új technológia
Az Arctic and Antarktic Research Institute (AANI) szakemberei gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. 2022 novemberében a kutatók arról számoltak be, hogy az év során négyzetméterenként 28.5 ksh paradicsomot és 9 kg borsot takarítottak be. A zöldségeket speciális üvegházban termesztették. Emellett a sarkkutatók zöldeket is termesztettek: káposztát, mustárt, vízitormát, sóskát és rukkolát. És mindegyik gyógynövény kiváló termést adott.
A megtermelt zöldségek és zöldek pontosan fele kerül a sarkkutatók asztalára, a többit befőzve küldik kutatásra a szentpétervári Agrofizikai Kutatóintézetbe (AFI). Itt vizsgálják a különféle növények talajhasználat nélküli termesztésének technológiáit. Tehát létezik hidroponika, amikor a növények speciálisan elkészített oldatból kapják a tápanyagokat. Az aeroponika magában foglalja a gyökerek aeroszolos permetezését.
Az Északi-sarkvidéken a szentpétervári tudósok úgy döntöttek, hogy egyesítik a jól ismert technikák elemeit, és panoponikának nevezték koncepciójukat. Az agrofizikusok olyan fitotechnológiai komplexumokat hoztak létre, amelyek egyesítik a szilárd, folyékony és levegős környezetet.
A szennyeződés helyett vékonyrétegű, szövetre emlékeztető anyagot használnak. A hasított kapillárisokon keresztül tápoldat kerül a magvakba, mely különféle hasznos elemeket tartalmaz. Koncentrációjuk megfelel a természetes normáknak, és egyáltalán nem veszélyes az emberre. A napfényt speciálisan kialakított LED-lámpák váltják fel, közel a napsugárzás spektrumához.
A Hold analógja
Néhány éve az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Problémák Intézete (IMBP), amely az űrkörnyezet emberre gyakorolt hatását vizsgálja, érdeklődött az API-projekt iránt. A korai vizsgálatok során kiderült, hogy a növénytermesztés segít megbirkózni a zárt térben elhúzódó elszigeteltséggel, és pozitív hatással van a pszichés állapotra.
Orbitális állomáson hely- és vízhiány miatt nem lehet veteményeshez hasonló teret rendezni. Ezért az IMBP szakemberei a Vostok állomást javasolták az API és az AANIA tudósai számára a „Növények” kísérleti projekt helyszínéül.
A távoli kontinentális állomásról kiderült, hogy a legjobb földi analóg a potenciálisan lakható objektumok más bolygókon. A „keleti” kísérleteknek a Mars és a Hold gyarmatosításának tudományos alapjává kell válniuk.
A sarkvidéki állomáson folyó kutatást Andrej Tepljakov magnetológus figyeli. A magnetoszféra megfigyelésétől szabadidejében gondozza a „kertet”. Elmondása szerint az antarktiszi zöldségtermés általában az AFI agrobiopoligonon elért termés 70-98%-át teszi ki. Ez azonban még mindig 1.5-2-szer magasabb, mint a modern üvegházhatású növényekben mind Oroszországban, mind külföldön.
„Azonban nem tudom megmondani, hogy a gyümölcsök íze miben tér el az üvegházi gyümölcsöktől: ehhez ugyanazt a fajtát kell kipróbálni a „keleti” üvegházból és az üvegházból” – mondja a tudós.
Tepljakov volt az, aki görögdinnyét rendelt szentpétervári agrofizikusoktól egy új kísérleti termesztéshez. A „Keleten” februárban bogyókat termesztenek, az első betakarítás 68 nap után várható. A magnetológus felvilágosított, hogy az érett görögdinnyék átmérője jóval kisebb lesz, mint amit megszoktunk – akár 20 cm is lehet. De ízüket tekintve semmiképpen sem lehetnek rosszabbak az asztraháni gyümölcsöknél.
„Ha tudunk görögdinnyét termeszteni az Antarktiszon, akkor azt mindenhol meg lehet csinálni” – magyarázza Tepljakov.
Szüret mindenkinek
Az AFI szakembereinek fejlesztései egy olyan technológia létrehozását célozzák, amely az ország legelérhetetlenebb területein is biztosítja a betakarítást. Például Szibériában a zöldségek ára meglehetősen magas a termesztéssel és a régióba történő szállításukkal kapcsolatos nehézségek miatt. A Panoponics lehetővé teszi a zöldségek beltéri termesztését minimális fűtési költségek mellett.
Az északi város gondozásának legnehezebb és legfelelősebb része a beporzás. A „Keleten” nincsenek méhek, így a beporzást egy személy kézzel végzi. A lényeg az, hogy ne hagyja ki a megfelelő pillanatot, mivel a beporzási időszak csak egy-két nap.
Ennek ellenére az AFI szakemberei még nem tudják felmérni egy ilyen technológia ipari méretekben történő alkalmazásának lehetőségét. Ez további teszteket igényel.
Egy forrás: https://live24.ru